"Volt egy film, évekkel ezelőtt láttam, Lantana volt a címe, nagyjából el is tűnt a művészmozik félhomályában, talán VHS-en adták ki egyedül. Volt benne valami, amit nagyon szerettem. Egy pszichiáternőről meg a férjéről szólt, akik elveszítették a gyereküket s hamarosan a nő is meghalt, meg egy másik házaspárról, meg még további férjekről és feleségekről. Higgadt, okos, szellemes film volt, a hangulata, kertvárosi bozótosai meg az árnyoldalhoz képest meglepő abszurd humora ejtett rabul."