Az elsőfilmes Robert Eggers rendezése a The Witch (A boszorkány) című horror, amelyért a tavalyi Sundance Filmfesztiválon elnyerte a legjobb direktornak járó díjat. 1630-at írunk, bő fél évszázaddal járunk a hírhedt salemi boszorkányperek előtt, azonban a rigorózusan vallásos, puritán telepesek számára a sötét babonák, riasztó rémmesék már most is nagyon valósnak hatnak. Boszorkány bárki lehet, ahhoz, hogy megfosztass Isten kegyelmétől elég a legapróbb hiúság vagy könnyelmű ballépés, és az ördög mindig éberen lesi, mikor csaphat le a szegény, megtévedt bűnösökre. Williamet (Ralph Ineson), feleségét és öt gyermeküket száműzik közösségükből – hogy pontosan miért, azt nem tudjuk meg, de sejthető, hogy az atya konok büszkesége és bíráinál szilárdabbnak vélt hite szerepet játszott a döntésben. A magára maradt család a vadon peremén, egy komor erdő szomszédságában telepszik le, és keserves, kétségbeesett munkával, tíz körömmel próbálja kikaparni a földből a túléléshez elegendő élelmet a tél beköszönte előtt. Aztán Samuel, az újszülött és megkereszteletlen csecsemő eltűnik, és hiába gyanakszik William fennhangon farkasokra, innentől a családtagok és a néző számára is egyértelmű, hogy a tanya körül a Gonosz ólálkodik. Netán már bent is van.