Nikolaus Geyrhalter legújabb dokumentumfilmje virulens témát dolgoz fel: A "Matter Out of Place" a bolygónkat elszennyező szemét körül forog. Nikolaus Geyrhalter világjáró dokumentumfilmes. A most 51 éves alkotó munkája azért merész, mert nem magyarázkodik a képernyőn kívüli kommentárokkal, és nem kínál egyszerű megoldásokat, hanem egyszerűen megmutatja, milyen sivár állapotban van ez a bolygó. Geyrhalter filmeket készített Pripjat szennyezett szellemvárosában és a világ peremén ("Máshol", 2001), feltárta a posztapokaliptikus tereket ("Homo sapiens", 2015), és elítélte a globális túlhasználatot ("Föld", 2019). Megdöbbentően nem fél a nagy kérdésekre összpontosítani. Legújabb filmje sem kivétel e tekintetben: Geyrhalter szó szerint vette a trashfilm kifejezést - és "Matter Out of Place" címmel egy olyan jelenetsorozatot gyűjtött össze, amely ennek leleplezéséről szól. Geyrhalter az agressziót, amellyel az emberiség az élőhelyét pusztítja, egyfajta ellenerőszakkal ellensúlyozza, képekkel (munkáit mindig maga fotózza) és pontosan beállított hangokkal (hangtervezés: Sergey Martynyuk, Nora Czamler). Ezúttal Albániában, Nepálban, Görögországban és Ausztriában, az USA-ban, a Maldív-szigeteken és Svájcban forgatták. A film címe, a Matter Out of Place (Helyen kívüli anyag) mindenféle nem környezeti anyagra utal, és Geyrhalter megmutatja, hogyan halmozódott fel a szemét a tengerpartokon, a hegyekben és az óceánokban, a föld alatt, a legeldugottabb helyeken. Ismerteti a hulladékvédő aktivisták fáradságos ellenállását, a nyilvánosság elől elrejtett szemétlerakókat, a hulladékégetőket és a szükséges természetvédelmi gyakorlatokat. A Matter Out of Place végső soron kevésbé hadüzenet, mint inkább a legújabb diagnózis: filmes emlékmű a homo insipiens szinte felfoghatatlan hanyagságának és vakmerőségének, a saját magától beteg (és haldokló) homo insipiensnek.