Fábri Zoltán 1970-ben Kertész Ákos Makra című regényét szerette volna megfilmesíteni, amelyet azonban kritikus témái (a munkásosztály bemutatása, 1956-os disszidálás) miatt betiltott a kultúrpolitika. A rendszer immáron sokadszorra „megregulázott”, de frissiben újra kitüntetett (1970. április 4. Kossuth-díj) rendezője ezért egy tízéves filmtervét vette elő. Kaffka Margit 1917-ben megjelent könyve, a Hangyaboly egy zárda és az általa működtetett leányiskola életébe enged bepillantást. Fábri egészen a századelőig futott vissza az időben, hogy a jelenről beszélhessen.A zárda haldokló főnökasszonyának kívánsága, hogy utóda a titkári teendőket lelkiismeretesen és nagy szakértelemmel ellátó, fiatal Virginia legyen, akit betegsége idején megbíz az ügyek intézésével. Az idősebb apácáknak viszont saját jelöltjük van a posztra. A Leona nővér mögött felsorakozók elutasítanak mindenfajta változást, ragaszkodnak a merev szokásokhoz, szigorúan betartják a rend törvényeit. Terveikhez pénzre van szükségük, ezért a ravaszságtól és az erőszaktól sem riadnak vissza, hogy a még iskolapadot koptató, de nagy örökséggel rendelkező Gruber Helénkét beléptessék a rendbe. A zárda ódon falai között azonban új szelek fújdogálnak, Virginia vezetésével a fiatalok nemcsak a szigor enyhítésére, hanem az egész intézmény megreformálására törekszenek új iskolák létesítésével, szabadabb szellemű tanítási elvekkel. A novíciák is őket támogatják, élükön Király Erzsivel, aki sokukkal egyetemben csak a diploma és a későbbi állásszerzés reményében tanul a lányiskolában.