Egy XIX. századi európai faluban járunk, ahol Victor éppen hazafelé tart, hogy feleségül vegye menyasszonyát, Victoriát. A hosszú út második pihenőjénél, egy erdőben megpillant a földön egy csontujjat, melyet egyszerű fadarabnak hisz. Victor - nem sejtvén, valójában mit is talált - viccből a "fadarabra" húzza a jegygyűrűt, és elmondja az ilyenkor szokásos esküvői fogadalmat. Azonban kiderül, hogy amit Victor puszta fadarabnak hitt, az valójában egy elrothadt ujj, amely egy lányhoz tartozik, akit egykor menyasszonyként egy zsidó esküvőn mészároltak le. A most már "hivatalos" (halott) feleség, Victor teljes jogú hitvesének gondolva magát, zombiként tér vissza a halálból, hogy számon követelje Victoron mindazt, mely a viccnek vett házassági esküvel elhangzott. Vagyis: "amíg a halál el nem választ"...